"Törivázlat"

- Az első államok az i. e. 4. és 3. évezredben a nagy folyók völgyében alakultak ki a Közel-Kelet („termékeny félhold” térsége), India és Kína területén.

- Jellemzőik:

• elterjedt az öntözéses földművelés és az állattartás,
• hatalmi központok emelkedtek ki,
• kialakult az írás,
• létrejött az állam , amely biztosította az:

• irányítást,
• az elosztást (csere),
• és a védelmet.

- Az ókori keleti állam és társadalom működése:

• az állam élén az uralkodó állt (király, főpap, fáraó, császár stb.),
• az arisztokrácia tagjai a papok, hivatalnokok és a katonai vezetők voltak, akik az uralkodó hatalmát védték és segítették az állam és a hadsereg irányítását,
• a közrendű szabadok (parasztok, kézművesek stb.), végezték a termelést,
• a társadalom alján álló rabszolgák átmenetileg (adós rabszolgák) vagy örökre elveszítették szabadságukat.

Jelentős földművelő civilizációk:

- Egyiptom ("a Nílus ajándéka"):  

- Földrajzi jellemzői:

• Afrikában a Nílus folyó mentén alakult ki.

• A rendszeres áradások termékennyé tették a földeket, ami lehetővé tette az öntözéses földművelést.

• Természeti határai (sivatagok, tenger) miatt területe könnyen védhető.

   - Története:

• a Nílus völgyében két állam alakult ki: Alsó,- és Felső-Egyiptom, 
• Aha-Ménész fáraó egyesítette i. e. 2950 körül (Archaikus kor),
• az Óbirodalom korában a fáraók korlátlan hatalommal rendelkeztek (templom, palota és piramisépítkezések),
• a Középbirodalom korában megnőtt az Ámon papság befolyása,
• az Újbirodalom fáraói hódításokat folytattak, ami jelentős gazdasági fellendüléssel járt,
• az 1. évezredben külső, pl. asszír majd perzsa hódítások hatására az állam összeomlott.

- Az egyiptomi állam és társadalom:

• A fáraót isteni eredetű uralkodónak tartották, aki korlátlan hatalommal rendelkezett (vallási, katonai, politikai vezető egy személyben).

• A központi irányítást írnokok, hivatalnokréteg, papság, és a katonaság végezték.

• A termelés nagy része állami tulajdon: templomgazdaság és uralkodói birtokok.

• Társadalmát piramisszerű felépítés jellemezte:

Fáraó

Főpapok és hivatalnokok

K       a       t       o       n       á       k

K é z m ű v e s e k  és  f ö l d m ű v e s e k

Rabszolgák (háborús foglyok; nem meghatározó mennyiségben). 

 - Az egyiptomi kultura:

• Hieroglifikus írás – képírás → csak a papi és hivatalnoki réteg használta.

• Írás anyaga: papirusz.

• Tudomány:

  • matematika (törtek, területmérés),

  • csillagászat (naptár),

  • orvostudomány (sebészet, gyógyítás, mumifikálás).

• Irodalom: bölcsességirodalom, himnuszok, halotti szövegek.

• Monumentális építmények:

  • piramisok (Kheopsz, Kefrén, Mükerinosz),

  • templomok (Luxor, Karnak),

  • szfinx.

• Művészetének jellemzői:

  • oldalnézet → szigorú szabályrendszer,

  • arany használata,

  • idealizált ábrázolás.

- Mezopotámia (folyóköz):   

• a Tigris és Eufrátesz folyók völgye,
• élelemben bővelkedik, de ásványkincsekben szegény, ezért élénk kereskedelem alakult ki,
• a termelést és az elosztást a templomgazdaság irányítja, melynek a toronytemplom (zikkurat) a központja.

- Története:

• a Sumer városállamok Mezopotámia déli részén alakultak ki az i. e.  4. évezredben,
• jelentős találmányok: eke, kerék, iskola, 
• a városállamok rivalizáltak egymással, ezért könnyen hódították meg őket.
• az akkádok I. Sarrukin vezetésével egyesítették dél- és közép-Mezopotámiát a 3. évezredben,
• az Óbabiloni Birodalom Hammurapi uralma alatt az i. e. 18. században központosított államot hozott létre (törvénynyűjtemény).

- A mezopotámiai kultura:

• Írás: ékírás, agyagtáblák.

• Tudomány: csillagászat, matematika (60-as számrendszer), naptár.

• Vallás: sokistenhit, templomgazdaság.

• Jogrendszer: Hammurapi törvényei.

• Művészet: domborművek, paloták, mitológiai motívumok.

- India:

- Földrajzi keretek:

• Indiai-félsziget,

• Indus és Gangesz folyók,

• termékeny völgyek, monszun klíma.

 -Története:

• a dravida civilizáció az Indus-folyó völgyében hatalmas városokat épített (pl. Harappa, Mohendzsodaro),
• a 2. évezred közepén az indoeurópai árják hódítása után kialakult a kasztrendszer,
• a brahmanizmus tanításaira (lélekvándorlás) a buddhizmus megjelenése adott választ
• legnagyobb területű állama a Maurja Birodalom volt Asóka király uralkodása idején.

 - Kulturája:

• védikus irodalom

• matematika: tízes számrendszer előzményei

• orvostudomány, csillagászat

• művészet: sztúpák, elefántszobrok, oszlopfők (Asóka-oszlopok)

- Kína:

-Története:

• a 4. évezredben földművelő civilizáció alakult ki a Sárga-, majd a Kék-folyó völgyében,
• az első állam a 2. évezredben jött létre a Sang- dinasztia uralma alatt,
• Kínát az i. e. 3. században uralkodó Cin-si Huang-ti (első császár) egyesítette:
  • szigorú törvények,
  • hatalmas méretű építkezések: Nagy Fal, Nagy Csatorna,
  • egységes mértékrendszer,
  • utak, posta,
• technikai találmányok: selyem, porcelán, iránytű, papír, könyvnyomtatás, puskapor, stb;
• (De az i. u. 3. századtól Kína befelé fordult, ezért elzárta magát a világtól - Nagy Fal),
• vallás:
  • univerzizmus: harmónia az ég, a föld és az ember között (jin-jang),
  • konfucianizmus: Kung Fu-ce – rend és hagyománytisztelet,
  • taoizmus: Lao-ce – összhangba kerülni a természettel.

Hódító népek:

- Asszíria:

• az Asszír nép Észak Mezopotámiában élt (Assur, Ninive),
• túlnépesedés és élelemhiány miatt hódításra kényszerültek és egyesítették a Közel-Kelet nagy részét,
• a meghódított népekkel rosszul bántak, ezért fellázadtak ellenük.

- Újbabiloni Birodalom:

• az i. e. 7-6. században egyesítették Mezopotámiát,
• központja Babilon volt (a Bibliai szerint ekkor épült "Bábel tornya" ).

- Médek:

• a Zagrosz-hegységben éltek,
• Asszíria legyőzése után építették ki birodalmukat Közép-Ázsiában.

- Perzsa Birodalom:

• Kürosz alapította az i. e. 6. sz. közepén a médek és babiloniak legyőzésével,
• I. Dareiosz Indiától Európáig terjesztette ki hatalmát,
• a meghódított népekkel jól bántak,
• a perzsa állam:
• tartományokból állt, élükön satrapák – kormányzók,
• kiépített úthálózat - királyi út,
• egységes pénz - aranypénz (dareikos) és adórendszer,
• posta.
• vallási dualizmus jellemezte: Zarathusztra vallása (a jó és a rossz  küzdelme).

Közvetítő népek:

- Hettiták ("a vas népe"):

•  Kis-Ázsiában éltek (indoeurópai nyelv),
•  elkezdték feldolgozni a vasat az 1. évezredben,
• hódításokat indítottak délfelé (Egyiptom), de belső harcok miatt összeomlott a birodalmuk.

- Föníciaiak:

• a Libanon-hegység és a Földközi-tenger közötti városokban éltek Pl.: Türosz, Büblosz, Szidón,
• egymással versengtek a tengeri kereskedelemben, ezért nem jött létre egység,
• a partok mentén telepeket hoztak létre, Pl.: Karthágó (Türosz alapította i. e. 814-ben),
• fő termékeik: cédrusfa, tölgyfa, bíborkelme és festék, üveg, fémáruk),
• kialakították a 22 jelből álló mássalhangzóírást (az első hangjelölő írás).

- Palesztina - a zsidó nép:

• a Holt-tenger és a Jordán-folyó térsége,
• őslakóival a kánaáni népekkel keveredtek össze a keletről (a hagyomán szerint Ábrahám vezetésével) és délről (Mózes vezetésével) bevándorló héber törzsek az i. e. 13. században,
• az 1. évezred elején alakult ki az állam Saul király vezetésével,
• Dávid és fia Salamon erős királyságot szerveztek és hódításokat folytattak.
• De: hatalmi harcok miatt kettészakadt az állam (Izrael és Judea), ezért lakóit a hódító népek leigázták és kitelepítették,
• a viszontagságok (Pl.: babiloni fogság) hatására kialakult az egyistenhit,
• a zsidó nép történetét beszéli el az Ószövetség (Biblia).

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat