A globalizáció kiteljesedése és következményei

(A világ a 21. században)

 

A globális világgazdaság létrejötte:

- Az 1970-es évek olajár változásainak hatására átalakult a nyugati gazdaságok szerkezete:

• elsődleges szemponttá vált a termelékenység fokozása,
• új iparágak születtek:
• elektronika,
• számítástechnika,
• a hagyományos iparágak háttérbe szorultak (pl.: kohászat),
• új fejlődési centrumok alakultak ki (a Triád):
• USA: Az egyetlen szuperhatalom. Erőforrásai: dollár (világpénz), NATO-vezetés, legnagyobb GDP, „Big Tech” (Apple, Google, Microsoft, Amazon).
• Európai Unió: 450 milliós belső piac, de csúcstechnikában lemaradó, nyersanyag-kiszolgáltatott és elöregedő.
• Japán: csúcstechnológia és innováció (pl. Toyota), de gazdasági megtorpanás jellemzi.
• Feltörekvő riválisok: BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-afrikai Köztársaság). Kína a legfőbb kihívó.
• Következmények:
• globális fogyasztói társadalom kialakulása,
• a transznacionális vállalatok (TNC-k) a világtermelés jelentős részét adják; a termelést oda telepítik, ahol a legolcsóbb a munkaerő.

• A nemzetállamok ereje csökkent, a tőke szabadon áramlik, de a versenyképesség megtartása érdekében kedvező feltételek kialakításában érdekeltek.
• Globális világgazdaság létrejötte (multinacionális cégek, globális pénzpiac).
• Regionális együttműködés létrejötte, pl. Európai Unió.

 

Az információs és technikai forradalom kibontakozása:

- A 20. század utolsó évtizedeiben bekövetkezett gazdasági változásoknak köszönhetően világméretű információs-technológiai forradalom bontakozott ki, melynek alapját a személyi számítógépek (PC) megjelenése és az internet (világháló) elterjedése jelentették.

- Következményei:

• bonyolult informatikai rendszerek elterjedése:
• újgenerációs számítógépek megjelenése,
• robottechnológia alkalmazása,
• tudás alapú társadalom kialakulása,
• a gazdaság és a társadalom szervezetiformái, és működési mechanizmusa átalakultak,
• kialakult a hálózati társadalom,
• az óriáscégek (Google, Meta, Amazon) hatalma sokszor meghaladja az államokét.
• Veszélyek:
• monopóliumhelyzet - megkerülhetetlen szolgáltatások, a gazdasági verseny korlátozása,
• adatvédelem és megfigyelés - felhasználói adatok gyűjtése, profilalkotás, a magánszféra eltűnése,
• algoritmusok befolyása - a hírfolyamok manipulálása, ami felerősíti a társadalmi megosztottságot és a szélsőségeket,
• cenzúra és véleményszabadság korlátozása – a platformok maguk dönthetik el, mi minősül „gyűlöletbeszédnek”, ami korlátozhatja a demokratikus közbeszédet

 

A fenntarthatóság és a globalizáció kérdései:

- A 21. század küszöbét átlépő emberiség a tudomány és a technikai haladás forradalmát éli. Kérdéses, hogy a globális méretű fejlődés meddig tartható fenn biztonságosan? (http://www.worldometers.info/hu/)

- Korunk globális problémái: 

• Az ipari fejlődés következtében a természeti környezet visszafordíthatatlan károkat szenved. Fő oka az ipari termelés és a közlekedés növekedése.
• Túlnépesedés fenyegeti a Földet.
• Megoldatlan problémát jelent az élelmezés, ezért tombol az éhínség és a szegénység.
• Az ipari hasznosítás miatt eltűnnek az esőerdők.
• Felgyorsult az állat és növényfajok kipusztulása.
• Kimerülőben van a Föld energia és ivóvíz készlete,
• Globális felmelegedés kezdődött az ember környezet átalakító tevékenysége miatt, amely jelentős éghajlati-klimatikus és környezetkárosító hatással lehet.
• Megoldatlan problémát jelent a kommunális és nukleáris szemét eltüntetése.
• Etnikai problémák, vallási gyűlölködés és elhúzódó háborúk terhelik a népek közötti kapcsolatokat.
• A felmelegedés, a munkanélküliség és a megoldatlan konfliktusok hatására tömeges migráció (vándorlás) kezdődött Afrika és Ázsia egyes térségeiből a fejlettebb országok irányába.
• A nyomor hatására újból terjednek a járványok, illetve új vírusok keletkeznek, pl.: AIDS.
• A szegénység és kilátástalanság következtében felerősödött a terrorizmus.
• Stb.

Következménye: az emberiség jövője bizonytalan.

 

Az új világrend és gondjai:

- Kérdés, hogy a kétpólusú világrend megszűnése után milyen értékek és érdekek alapján működnek a civilizációk?

Válaszok:

- A küzdelem véget ért, mert a nyugati liberális demokráciák győzelmet arattak. Egyetlen szuperhatalom az USA maradt:

• gazdasági és katonai erőfölénnyel bír,
• kiterjedt szövetségesi és partneri rendszerrel rendelkezik (NATO, EU, ENSZ),
• erejét „a béke és a demokrácia védelme érdekében” saját érdekeinek érvényesítésére használja, pl. öbölháború, délszláv háború, Afganisztán, Irak, arab tavasz eseményei.

- A civilizációk vetélkedése tovább tart (hatalmi, gazdasági, kulturális és vallási alapon), pl.:

• a nyugati – iszlám vagy nyugati – kínai ellentét,

• az orosz – ukrán háború, Kína-Tajvan ellentét, Közel-Kelet feszültségei,

• a radikális iszlám megjelenése (al-Kaida, ISIS, Hamasz). A nyugati liberalizmus elvetése, a saría (vallási törvénykezés) követelése

 

A média által befolyásolt világ és a tömegkultúra:

- Az információs és technikai forradalom hatására kialakult az információs társadalom.

- Hatásai:

• élethosszig tartó tanulás követelménye,
• interaktív kultúra kialakulása,
• felerősödött a tömegkommunikáció (pl.: televízió, internet) szerepe,
• távmunka lehetősége.

- Következményei:

• médiabirodalmak kialakulása,
• hálózati (internet függő) társadalom létrejötte,
• társadalmi kapcsolatok és értékek megváltozása,
• új művészetfelfogás, pl. a posztmodern világkép elterjedése,
• a globális szórakoztatóipar és átvett viselkedéskultúra és fogyasztási szokások elterjedése.

- Jellemzői:

• amerikanizálódás (az amerikai életvitel másolása a szokásokban, életmódban, divatban, szórakozásban, kereskedelemben, stb.),
• alacsony kulturális színvonal,
• hagyományos (helyi) értékek megszűnése,
• sekélyes (gondolkodás és kritika nélküli) viselkedés és gondolkodásmód elterjedése,
• hagyományos identitások felbomlása - a nemzethez, valláshoz és családhoz való kötődés gyengülése.

• identitáspolitika és Woke ideológia:
• eredete: az 1968-as mozgalmak után megerősödött törekvések a kisebbségi csoportok egyenjogúsítására,
• woke (éberség) - társadalmi és faji igazságtalanságokra való érzékenység.

- Veszélyei:  

• társadalmi megosztottság - a társadalmat „elnyomókra” és „elnyomottakra” osztja fel, gyakran kollektív bűnösséget hirdetve,
• hagyományos értékek elvetése - a múltbéli értékek és kulturális gyökerek (pl. angolszász karakter, keresztény hagyományok) megbélyegzése,
• Cancel Culture (eltörléskultúra) - a közösségi médián keresztüli kiközösítés azok számára, akik nem értenek egyet az ideológiával,
• politikai korrektség (PC) - eredetileg a hátrányos megkülönböztetés ellen született, de mára sokszor a szólásszabadságot korlátozó „nyelvi háborúvá” vált,
• az amerikanizálódás hatására a helyi kultúrák fokozatos eltűnése zajlik.

 

---

 

A témához kapcsolódó fogalmak

 

I. Gazdasági és technológiai fogalmak

 

• Transznacionális vállalatok (TNC-k): Olyan óriásvállalatok, amelyek székhelye egy fejlett országban van, de tevékenységüket (gyártás, szolgáltatás) világszerte végzik a költséghatékonyság és a piacbővítés érdekében.

• Triád: A világgazdaság három meghatározó erőközpontja: Észak-Amerika (USA), Európa (EU) és Kelet-Ázsia (Japán, Kína).

• BRICS-országok: Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság összefoglaló neve; a gyorsan fejlődő, feltörekvő gazdaságok csoportja.

• Hálózati társadalom: Olyan társadalmi berendezkedés, ahol az internet és a digitális technológia révén a kommunikáció és a gazdasági kapcsolatok globális hálózatokba szerveződnek, háttérbe szorítva a földrajzi határokat.

• Algoritmus-hatalom: A technológiai óriáscégek azon képessége, hogy matematikai képletekkel (algoritmusokkal) válogassák meg, milyen információkat látnak a felhasználók, ezzel befolyásolva a közízlést és a politikai véleményformálást.

 

 II. Társadalmi és demográfiai fogalmak

 

• Demográfiai olló: A születési és halálozási arányszám közötti különbséget szemléltető fogalom. Ha az olló kinyílik, a népesség robbanásszerűen nő (mint a fejlődő világban).

• Demográfiai tél: A fejlett országokra jellemző jelenség, ahol a születésszám tartósan a népesség reprodukciójához szükséges szint alá süllyed, ami elöregedéshez és népességfogyáshoz vezet.

• Párhuzamos társadalmak: Olyan bevándorló közösségek, amelyek nem integrálódnak a fogadó ország társadalmába, hanem saját nyelvüket, törvényeiket és szokásaikat megtartva, a többségi társadalomtól elkülönülten élnek.

• Multikulturalizmus: Politikai ideológia, amely a különböző kulturális, vallási és etnikai csoportok egymás melletti békés együttélését és egyenjogúságát hirdeti egy társadalmon belül.

 

III. Politikai és ideológiai fogalmak

 

• Egypólusú és többpólusú világrend: Az egypólusú rendben egyetlen szuperhatalom (pl. USA 1991 után) dominál. A többpólusú rendben több, egymással versengő erőközpont (pl. USA, Kína, Oroszország, EU) határozza meg a világpolitikát.

• Iszlamizmus: Politikai mozgalom, amely az iszlám vallási tanításait (különösen a sáriát) a modern államszervezet és a jogrendszer alapjává kívánja tenni, gyakran szembenállva a nyugati liberalizmussal.

• Saría: Az iszlám vallásjog és etikai kódex, amely a hívők életének minden területét szabályozza.

• Szuverenitás: Egy állam önállósága és függetlensége; az a képesség, hogy külső befolyás nélkül hozhasson döntéseket a saját területén.

• Woke ideológia: (Az angol „awake” szóból) Eredetileg a társadalmi igazságtalanságokra való éberséget jelentette, ma a kisebbségi identitások mentén szerveződő progresszív politikai mozgalmak összefoglaló neve.

• Cancel Culture (Eltörléskultúra): Társadalmi bojkott vagy kiközösítés, amely során közismert személyeket vagy intézményeket bélyegeznek meg és távolítanak el a nyilvánosságból egy elfogadhatatlannak tartott kijelentés vagy cselekedet miatt.

• Politikai korrektség (PC): Olyan nyelvhasználat és viselkedésmód, amely kerüli a hátrányos helyzetű vagy kisebbségi csoportokat sértő kifejezéseket. Kritikusai szerint korlátozza a szólásszabadságot.

 

IV. Kulturális fogalmak

 

• Amerikanizálódás: A globális folyamat, amely során az amerikai kultúra, nyelv, fogyasztási szokások és életmód dominánssá válik más nemzetek helyi kultúráival szemben.

• Kulturális homogenizáció: Az a folyamat, amely során a helyi, egyedi kultúrák elsorvadnak, és a világot egy egységes, globális tömegkultúra váltja fel.

• Posztmodern világkép: Olyan szemléletmód, amely elveti az egyetlen, abszolút igazság létezését, és mindent viszonylagosnak (relatívnak), szubjektívnek tekint.

 

Oldal: A globalizáció kiteljesedése és következményei
"Törivázlat" - © 2008 - 2026 - torivazlat.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat